"Október 6-án Aradra emlékezünk, a hősökre, akik végigharcolták a szabadságharc csatáit. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egységgé forrasztotta a nemzetet. A történelem során megtanultuk, hogy az életnek igazi értéket csak az a szolgálat ad, amellyel hazánk ügye felé fordulunk.

A mi feladatunk ez utóbbi, méltóan megélni a mindennapokat az ünnepeinket és méltóan emlékezni elődeinkre és tanulni történelmi tetteikből. Ma amikor elhelyezzük az emlékezés koszorúját és néma főhajtással tisztelgünk a vértanúk el?tt nagyon fontos, hogy emlékezzünk minden olyan eseményre, amely a magyarság jövőjét meghatározta, változát hozott az emberek életében."

Ezekkel a szavakkal emlékezett falunk polgármestere Horváth Tamás, majd a Corvin Mátyás Alapiskola diákjai emlékeztek meg a magyar szabadságharc hőseiről.

 

Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc leverése után az 1848?49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is. Mindegyik aradi vértanú a szabadságharc kezdetén aktív vagy kilépett császári és királyi tiszt volt, a szabadságharc végén a honvédseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rendfokozatot viselt.

A magyar sereg Világos közelében, a várostól mintegy 15 km-re északra levő csigérszőllősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Ez nagy sértés volt a császári oldal számára, hiszen ha nekik adták volna meg magukat a magyarok, annak üzenete az lett volna, hogy az ellenük folytatott szabadságharc elbukott, így azonban az volt az üzenete a fegyverletételnek, hogy a két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben nem lehet tovább harcot folytatni.

Valamennyi tábornokot kötél általi halálra ítélték, annak ellenére, hogy például Dessewffynek szabad elvonulást ígértek a fegyverletétele előtt. Haynau a hadbíróság felterjesztése alapján négy halálra ítélt büntetését különleges kegyelemből a katonához méltó golyó és lőpor általira változtatta.