Mi is történik diákjainkkal?
Elballagnak, kilépnek az alapiskola kapuin, majd megkezdődik számukra az igazi "kaland". Iskolánk volt tanulójával, Horňák Simon Alica készítettünk riportot, aki a 2005/2006-as tanévben, az alapiskola lezárásával bekerült iskolánk Aranykönyvébe is. Méltón lehetünk büszkék Rá.

---

Horňák Simon Alica Tanulmányaimat az alistáli Corvin Mátyás Alapiskolában kezdtem 1997-ben, s most úgy tűnik, mintha egy másik életben történt volna. Életem egyik legmeghatározóbb szakasza, és mindig boldogan gondolok vissza rá. Az általános iskola után a pozsonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium felé vettem az irányt. Így lettem "dunauccás" gimnazista. Minden nap a gimnáziumba menet kikukucskáltam a villamos ablakán, hogy lássam az orvosi egyetemet (s közben mondogattam magamnak, hogy: egyszer én is ide fogok járni). A rengeteg tanulás után (mert akkor még azt gondoltam, hogy egy év alatt megtanulni 3000 felvételi kérdést mérhetetlenül sok), ott ültem az orvosi egyetem előadótermében és arra vártam, hogy kézhez kapjam a felvételi kérdéssort. Felnéztem a mennyezetre, és azt mondtam magamnak akkor utoljára:

- Szedd össze magad, mert megírod és felvesznek! - Ez volt mindennek a kezdete a pozsonyi Comenius Egyetem Általános Orvostudományi Karán.

Sok emlékem van arról a 6 évről… Emberekről, akikkel együtt éltük a napjainkat. A csoporttársaimról, akikkel mindig minden könnyebb volt. Sosem hiányzott a jókedv. Ilyenkor eszembe jut az orvostanhallgatók klubja - a Selye János Klub, a nyári gyakorlatok Budapesten, a Teddy Maci Kórház…felsorolni is hosszú, hogy mennyi minden. Idővel tudatosult bennem, hogy ez az a hely, ahol megtanultunk felelősséget vállalni mások életéért. Ez az a hely, ahol orvosnak tanultunk. Közben persze az ember rájön, hogy amennyit adott, annyit el is vett. A sok áttanult év és a számtalan bögre elfogyasztott kávé :. 2016-ban avattak orvossá, majd a dunaszerdahelyi kórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztályának rezidens orvosa lettem. A jelenlegi COVID-időszak roppant nehéz számunkra. Nem is magát félti az ember, hanem a legtörékenyebbeket. A szülészeten ettől még nem áll meg az élet. Babák születnek most is, és az akut műtétek is folynak. Mindemellett mindent megteszünk, hogy a COVID fertőzötteket is el tudjuk látni. Minden nap nehéz. Aki a halállal néz farkasszemet, nem akar sem szépíteni, sem eltitkolni semmit. Vannak oltásellenesek és oltást propagálók. Vannak (még mindig) vírustagadók és pánikot keltők. Vannak maszkból orrkilógatók és azt helyesen viselők. Csak ne feledjük: ebben mind együtt vagyunk benne.